A fénymásolás mint sok más találmány esetében, erről is elmondható, hogy magyar tudóshoz kapcsolódik. Selényi Pál fizikusprofesszor ugyanis az 1920-as, 30-as években dolgozott ki egy olyan eljárást, mely elektromos képek rögzítésére volt alkalmas. Az USA-ban közölt szabadalmi cikkében szólt arról, hogy miként lehetséges a gyorsan mozgó jelek elektrosztatikus rögzítése, majd azok előhívása, vagyis a fénymásolás.
A fénymásolás eme elődjét 1935. augusztus 29-én publikálta a magyar tudós. Az akkoriban ionágyúnak nevezett gépről 1936-ban jelent meg cikk az USA-ban, amely az elektrosztatikus képrögzítés folyamatát mutatta be, valamint a képmásoló-készülék felépítését igyekezett elmagyarázni. Kutatásainak eredményeit a televíziózás is felhasználta, ugyanis egy olyan elektronemissziós fotókamrát is bemutatott, amelynek segítségével egyszerre valósulhatott meg a képek másolása és kivetítése.
Bár magyar a feltaláló, de a világon sokan csak Chester F. Carlson nevével azonosítják a fénymásolás megjelenését, ugyanis ő szabadalmaztatta Amerikában az elektrográfia ötletét, amely gyakorlatilag megegyezett Selényi felvetéseivel azzal a különbséggel hogy Carlson már félautomata formában mutatta be a készüléket.
A Xerox-gép sorozatgyártása 1950-ben indult meg, s mára az angolszász világban egyet jelent a márkanév a fénymásolással. A jelenleg norwalki központtal rendelkező Xerox Corporation több mint 22 millió dollárt érő vállalat, mely a világ 160 országában jelen van. Selényi találmánya tehát elindította azt a folyamatot, amelynek köszönhetően napjainkban néhány másodperc alatt kiváló minőségben sokszorosíthatóak a dokumentumok. A minőségtől függően hihetetlenül gyorsan másolhatóak dokumentumok, prospektusok, szóróanyagok, a szolgáltatók pedig gyakran mennyiségi kedvezményeket is nyújtanak a megrendelőknek. A marketing és a reklám világa ma elképzelhetetlen lenne a fénymásolás nélkül, de hétköznapjainkban szükségessé váló sokszorosítás alkalmával is elengedhetetlen az eljárás nyújtotta segítség.
